Betegtájékoztató: A fájdalom helye nem mindig egyezik meg a probléma helyével – a myofasciális triggerpontok kisugárzó fájdalmi mintázatai

A mozgásszervi fájdalmak jelentős részének hátterében nem kizárólag ízületi vagy idegi eltérés állhat. Számos esetben a panaszok kialakulásában myofasciális triggerpontok (Myofascial Trigger Points – MTrP) is szerepet játszanak.

A myofasciális triggerpont az izom vagy az izompólya (fascia) feszes izomkötegében (taut band) található fokozottan érzékeny, hyperirritábilis pont, amely nyomásra helyi fájdalmat, jellegzetes kisugárzó (referred pain) fájdalmat, valamint vegetatív és proprioceptív tüneteket is kiválthat.

Miért sugárzik ki a fájdalom?

A triggerpontok által kiváltott fájdalom neurofiziológiai hátterét a gerincvelői konvergencia–projekció mechanizmus magyarázza.

Az izmokból, ízületekből, bőrből és bizonyos belső szervekből érkező afferens nociceptív rostok ugyanazon gerincvelői szegmentum hátsó szarvában (dorsalis szarv) konvergálnak. A másodlagos neuronok ezért egyszerre több anatómiai struktúrából kapnak információt.

Ennek következtében az agy nem mindig képes pontosan meghatározni a fájdalom eredetét, ezért a fájdalmat gyakran nem a kiváltó izomban, hanem egy attól távolabb elhelyezkedő testtájon érzékeljük.

Ez a jelenség magyarázza a szegmentális referred pain mintázatokat, amelyek részletes leírását Travell és Simons munkássága alapozta meg.

Ha a vállcsúcs fáj...

Lehetséges érintett izmok:

M. deltoideus
M. supraspinatus
M. trapezius pars descendens
M. levator scapulae

A C5-ös szegmentumhoz kapcsolódó triggerpontok gyakran a vállcsúcsra és a felkar lateralis felszínére vetítik ki a fájdalmat.

A betegek ezt gyakran vállízületi gyulladásnak, rotátorköpeny-sérülésnek vagy bursitisnek gondolják.

Ha a felkar külső oldala fáj...

A fájdalom eredhet:

M. infraspinatus
M. teres minor
M. deltoideus

Az infraspinatus triggerpontjai különösen gyakran okoznak lateralis váll- és felkarfájdalmat, amely éjszaka is fokozódhat.

Ha a könyök vagy az alkar fáj...

Lehetséges myofasciális források:

M. brachialis
M. biceps brachii
M. brachioradialis
csuklóextensorok
csuklóflexorok

A triggerpontok fájdalmi mintázata sok esetben utánozhatja az epicondylitist vagy akár perifériás idegkompressziót is.

Ha a hüvelykujj vagy a kéz fáj...

Érintett izmok lehetnek:

M. biceps brachii
M. brachioradialis
M. extensor carpi radialis longus et brevis
M. supinator

A C6 szegmentumhoz kapcsolódó triggerpontok gyakran a radiális alkarra és a hüvelykujj irányába sugároznak.

Ha a mellkasban jelentkezik fájdalom...

Első lépésként minden mellkasi fájdalom esetén ki kell zárni a cardiovascularis és pulmonológiai eredetet.

Amennyiben szervi eltérés nem igazolható, gyakran találhatók triggerpontok:

M. pectoralis major
M. pectoralis minor
Mm. intercostales
M. serratus anterior

A T2–T4 szegmentumhoz tartozó triggerpontok retrosternalis, mellkasi vagy elülső vállövi fájdalmat idézhetnek elő, amely akár anginás panaszt is utánozhat.

Ha a lapockák között fáj...

Leggyakoribb érintett izmok:

M. rhomboideus major
M. rhomboideus minor
M. trapezius pars transversa
M. levator scapulae
thoracalis paravertebralis izmok

A panaszok gyakran összefüggnek tartós statikus testhelyzettel, scapulothoracalis dyskinesissel vagy túlterheléssel.

Ha a nyak fáj vagy fejfájás jelentkezik...

A cervicogen fejfájások és a myofasciális fejfájások hátterében gyakran találhatók triggerpontok.

Leggyakrabban érintett izmok:

M. trapezius pars descendens
M. sternocleidomastoideus
suboccipitalis izmok
M. splenius capitis
M. temporalis
M. masseter

A triggerpontok kisugárzása megjelenhet:

occipitalisan,
temporalis régióban,
frontalis területen,
retroorbitalisan,
mandibulában.

Ha gyomorszáji vagy hasi fájdalmat érez...

A T6–T9 szegmentumhoz kapcsolódó triggerpontok gyakran okoznak pszeudovisceralis panaszokat.

Érintett izmok lehetnek:

M. rectus abdominis
M. obliquus externus
M. obliquus internus
diaphragma

A fájdalom epigastrialis lokalizációjú lehet, és gyomorpanaszt utánozhat.

Ha derékfájás jelentkezik...

A lumbalis fájdalom hátterében gyakran állnak triggerpontok:

M. quadratus lumborum
Mm. erector spinae
M. multifidus
M. iliopsoas
M. gluteus maximus

A fájdalom kisugározhat a keresztcsontra, a farpofába, az ágyékba vagy a csípő régiójába.

Ha a farpofa vagy a csípő fáj...

Leggyakoribb izmok:

M. gluteus medius
M. gluteus minimus
M. piriformis
M. tensor fasciae latae

A gluteus minimus triggerpontjai gyakran olyan kisugárzó fájdalmat okoznak, amely klinikailag az isiászhoz hasonlíthat.

Ha a comb vagy a térd fáj...

Érintett izmok:

M. quadriceps femoris
M. vastus medialis
M. vastus lateralis
adductor izmok
hamstring izmok

Az L3–L4 szegmentum triggerpontjai gyakran a patella környezetébe vagy a comb elülső felszínére sugároznak.

Ha a lábszár, a sarok vagy a talp fáj...

Lehetséges kiváltó izmok:

M. gastrocnemius
M. soleus
M. tibialis posterior
Mm. peronei
M. flexor hallucis longus

Az S1 szegmentumhoz kapcsolódó triggerpontok fájdalmat vetíthetnek:

az Achilles-ínra,
a calcaneusra,
a plantaris fascia területére,
a talp boltozatára.

Miért fontos a triggerpontok szegmentális vizsgálata?

A modern myofasciális diagnosztika nem kizárólag a fájdalom helyére koncentrál. A vizsgálat során a fizioterapeuta figyelembe veszi:

a szegmentális beidegzést (myotomákat és dermatomákat),
a jellegzetes referred pain mintázatokat,
az izom palpációja során kiváltható local twitch response jelenlétét,
a feszes izomkötegek (taut band) tapinthatóságát,
az aktív és látens triggerpontok elkülönítését,
valamint a biomechanikai és funkcionális mozgászavarokat.

A triggerpontok önmagukban nem tekinthetők minden fájdalom kizárólagos okának, azonban a nemzetközi szakirodalom alapján a myofasciális fájdalom-szindróma a krónikus mozgásszervi panaszok egyik leggyakoribb forrása. Ezért a korszerű fizioterápiás állapotfelmérés során a fájdalom lokalizációja mellett annak szegmentális, neuromuszkuláris és myofasciális összefüggéseit is részletesen vizsgáljuk.

Myofasciális triggerpontok kisugárzó fájdalmi mintázatai